GIPSZBE ÖNTÖTT TUDÁS
A Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola (1886–1945) egykori gipszgyűjteménye

2017. október 4 - október 25.
FUGA Budapesti Építészeti Központ (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5.)
A 18–19. században a gipszminták rajzolása nemcsak az akadémikus gyakorlat, hanem az általános és az iparrajzoktatás szerves része is volt. A gyakorlati rajzoktatás szempontjából a gipszminták rajzolását a tanmenetben a mintalapok utáni rajzolás előzte meg és az élő modell utáni rajzolás követte. Azonban a középiskolákban, polgári iskolákban, tanítóképzőkben, ipariskolákban és iparrajziskolákban a gipszmintákat nemcsak a rajzolás plasztikus mintáiként használták, hanem a történeti stílusok szemléltető eszközeiként is, a gimnáziumokban pedig a klasszika-filológia és a történelem oktatásában alkalmazták. A minta- és szobormásolatok tematikájukban a művészet-, iparművészet- és építészettörténet ókortól modern korig ívelő időszakát, mitológiai ismereteket, az irodalom és a történelem jeles személyiségein keresztül művelődéstörténeti ismereteket, valamint növénytani, anatómiai és geometriai ismeretek széles skáláját közvetítették. Egy-egy iskolai gipszminta-gyűjtemény e sokrétű tudás vizuális enciklopédiája volt, amely egyben a korszak oktatási és művelődési eszményét is tükrözi. A gipszöntő-műhelyek 19. század második felében, a századfordulón és a 20. század első évtizedeiben fennmaradt katalógusai, árjegyzékei hűen dokumentálják a gipszmásolatokban közvetített tudás tematikáját.
A budapesti művészeti, építészeti és iparoktatási intézményeket ebben az időszakban többek között a Felső (Építő) Ipariskola gipszöntő műhelye látta el gipszmintákkal. Innen rendelte modelljeinek egy részét a historizmus és a századforduló időszakának központi iparrajziskolája, a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola (1886–1945) is, amely az 1890-es évek végére hozzávetőlegesen 1.900 darab gipszmintával rendelkezett. Az azóta jelentősen megfogyatkozott gyűjteményből mára összesen mintegy 100 darab maradt fenn a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény, az MKE – Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium muzeális gyűjteményének kezelésében. A gyűjtemény ugyanakkor számos, gipszmintákról készített rajzot őriz a 19. század elejétől kezdve, amely, a fennmaradt gipsztárgyakkal együtt betekintést enged az egykori gyűjtemény összetételébe.

A Felső (Építő) Ipariskola gipszöntő műhelye 1904-ben adta ki képes árjegyzékét, amelynek osztályozása nyújtja a kiállítás vezérfonalát. A fekete-fehér fotókkal illusztrált képes gipszminta-katalógus 5 sorozatba és 17 tematikus csoportba rendezve kínálta modelljeit, amelyből a tárlaton 13 összevont csoport reprezentálja a korszakban általánosan használt gipszmintákat.
Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény | Magyar Képzőművészeti Egyetem - Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium
1093 Budapest, Török Pál u. 1. | Telefon: 217-6833, 217-5180; Fax: 217-5180
© 2015–2018